- Friss információk az új uniós élelmiszerjelölési rendeletről

Idén ősszel közel négy éve tartó jogalkotási folyamat végére került pont Brüsszelben – az élelmiszerek jelöléséről szóló jelenlegi uniós irányelvet (2000/13/EK irányelv), melyet Magyarországon a 19/2004 FVM-ESZCSM-GKM rendelet honosított, nemsokára minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet váltja fel. Bár az új rendelet alkalmazásáig a hatálybalépéstől számítva minimum három év áll a vállalkozások rendelkezésére, illetve a tápértékjelölési előírásokat csak öt év múlva kell alkalmazni, már most ajánlatos ismerkedni a közelgő változásokkal;

A jobb olvashatóság érdekében kötelező lesz egy minimális betűnagyság használata az élelmiszerek csomagolásán. A nyomtatott kis „x” betű magassága legalább 1,2mm kell, hogy legyen. Fontos megjegyezni, hogy a kisméretű csomagolásokra tekintettel bizonyos kivételek lesznek a jogszabályba építve. Ezen felülszámos egyéb olvashatósági kritérium is nevesítésre került, többek között a szignifikáns kontraszt a betűk és a háttér színe között, valamint a sortávolság, betűközök, illetve a betűtípusok egyéb tulajdonságai.

Kötelező lesz a tápértékjelölés: a rendelet egyik legfontosabb újításaként a jövőben az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni bizonyos tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a cukrok, a fehérje, és a só mennyiségét. Minden adatot meg kell adni 100 g-ra vagy 100ml-re vetítve, illetve ezen felül lehet majd a ma is alkalmazott kiegészítő jelölésekre, mint amilyen az INBÉ is, adagra vonatkoztatott információt is közölni.

Szigorúbbá válnak a fogyasztók félrevezetésének tilalmára vonatkozó előírások azáltal, hogy az ún. helyettesítő élelmiszerek (utánzatok, imitátumok) jelölésére kiemelt hangsúly helyeződik. Amennyiben az élelmiszerben egy szokásosan jelenlévő összetevőt helyettesítenek, úgy a fogyasztó számára ezt a tényt egyértelműen jelezni kell a termék megnevezésében (pl. sajt utánzat esetében, mely növényi zsiradék felhasználásával készül).

A fogyasztók jobb tájékoztatását fogja szolgálni a friss húsoknál kötelezően alkalmazandó származási hely előírása is, melynek értelmében a már ma is kötelezően jelölt marhahús mellett mostantól a baromfi-, sertés-, valamint a juh-, és kecskehúst is jelölni kell majd. A Bizottság vizsgálni fogja a húsoktól eltérő élelmiszerek esetében is a kötelező származási hely jelölésének megvalósíthatóságát.

Az allergéneket minden esetben ki kell majd emelni vizuálisan is a csomagoláson az összetevők felsorolásakor a könnyebb észrevehetőség érdekében (vastag betű, más háttér, aláhúzás, stb.). Kiemelendő újdonság, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is a fogyasztó tudomására kell majd hozni, tehát az étlapon, vagy egyéb figyelemfelkeltő módon is jelölni kell majd, ha allergén van az élelmiszerben.

A jogszabályt legkorábban a kihirdetését követő 20. naptól kezdődően lehet alkalmazni, de a vállalkozások számára minimum 3 év átmeneti idő áll majd rendelkezésre.

A rendelet szövege magyar nyelven

A rendelet szövege angol nyelven

Forrás: http://elelmiszerlanc.kormany.hu/ VM Élelmiszerlánc-felügyeleti és Agrárigazgatási Államtitkárság
Fotó: http://blog.texasliver.com/